Lehet, hogy 2014-ben visszavonult a profi kerékpározástól, de David Millar még mindig mélyen érintett a sportban
Fényképezés Mike Massaro
Kerékpáros: Amióta visszavonult a versenyzéstől, ruhamárkát alapított a Chpt. III-val, kerékpáros együttműködést folytatott a Factorral és a Bromptonnal, és elkezdett kommentálni. Hogy megy az egész?
David Millar: Bizonyos szempontból a kommentálás a legegyszerűbb feladat, mert társkommentátor vagyok, így csak azt mondhatom, amit látok.
Az is jó, mert eltávolodtam a versenyzéstől, amikor valahogy elvesztettem a lángot, de még mindig a helyszínen maradhatok, ha több motorversenyt nézek, mint amennyit életemben valaha is láttam.
Brutális lehet!
Cyc: Mit lehet tenni annak érdekében, hogy egyes versenyek megtekintése kevésbé brutális legyen?
DM: A szervezetek próbálkoznak. Ott van a Velon a Hammer sorozattal, és a legújabb Tour de France útvonal nagyon próbálja keverni, egy 65 km-es hegyi szakasz és egy 15 szektoros pavé szakasz.
A kerékpározás olyan volt, mint a tesztkrikett – öt-hat órán keresztül bekapcsoltad a háttérben, csak a hardcore számára. Mostanra egyre többen hangolnak rá, de a figyelem megváltozott, és a nézők szeretnék, ha belemerülhetnek, és még mindig megtalálhatják az igazi versenyzést.
De hogyan csinálod? Ezt próbálják kitalálni.
Cyc: Szükségünk van az összes nagy versenyzőre az összes versenyen?
DM: Egy ideális világban igen. De azért vádolják az olyan versenyeket, mint a Tour, hogy unalmasak, mert olyan sok erős csapat van, és annyi minden forog kockán.
Ez csökkenti az őrült mozdulatokat és a véletlenszerűséget, amely alacsonyabb szintű versenyzést, például a Giro varázsát adja.
Tehát ez egy olyan eset, hogy ne akard túl erősen, mert ha megtörténik, lehet, hogy a világ legunalmasabb sportága lesz.
Cyc: Az emberek gyakran vádolják a Team Sky-t azzal, hogy túlságosan klinikus. Ez igazságos?
DM: Igen, meg tudják ölni az eseményeket, de ugyanakkor az emberek megtanulják, hogy megfeleljenek nekik. Nézd meg az AG2R-t a Touron idén. Ez volt az egyik legjobb kerékpárverseny, amit ilyen hosszú idő óta láttam.
Ráismerik, hogy nem tudják felülmúlni a Sky-t, ezért megpróbálják kiszorítani őket, véletlenszerű támadásokkal ereszkedések ellen, kettős támadásokkal elölről.
A Sky-t akkora stressz érte, hogy elkezdtek hibázni, és elveszíthették volna. Minden erről szól, és a csapatokról, hogy szövetségeket kötnek. Mindig is ilyen volt a kerékpárverseny.
Ezenkívül azért, mert a sport a doppingból egy doppingellenes kultúrává változott, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb szinten működni kell, minden területen perfekcionistának kell lenni, ezért elég ironikus, amikor az emberek arról panaszkodnak, a sport túl klinikai jellegű.
Ezt a modellt kellett átvenniük a csapatoknak ahhoz, hogy egy doppingellenes kultúrában győzhessenek.
Cyc: Mekkora része ennek a perfekcionizmusnak a csapat költségvetésének?
DM: Tudok felsorolni 10 olyan csapatot, akiknek ha ugyanannyi költségvetést adnának nekik, mint a Sky-nak, teljesen feldobnák, és ugyanaz a szar csapat lennének.
A Sky-val az a helyzet, hogy jól költik el a pénzüket, és szerződésükben jóvátétel is szerepel, így az eredmények több pénzt jelentenek a következő szezonban.
Katushának ugyanannyi pénze volt, és ők a Sky csapat fele. Így költöd el. Az AG2R rendelkezik a Sky költségvetésének kétharmadával, de okosan költik el, és ez alapvető különbség a három évvel ezelőttihez képest.
Cyc: Van más mód a profi versenyzés felélénkítésére?
DM: Csapatonként két rádiót kell kiosztani. Bármilyen biztonsági probléma átterjedhet a pelotonon keresztül, de különben arra kényszeríted a versenyzőket, hogy ismét ténylegesen kommunikáljanak, esetleg még szövetségeket is kötnek, hogy megdöntsék a nagy csapatokat.
Jelenleg a versenyzők kizárólag a rádiójukra hagyatkoznak. Nem beszélnek egymással, és zsarolásnak is használhatják, mondván, hogy nem tudták, hogy ez történik, mert senki sem mondta el nekik a rádióban.
Szó van arról is, hogy a versenyzők számokat rendeljenek a szezonra, hogy a nézők azonosíthassák őket. Ned Boulting és én kihúzzuk a hajunkat Yateses-nél [az egypetéjű ikrek].
Tudod mit csináltak az előző szezonban? Volt az a hú-hah, hogy egyéni kerékpárokat szereztek a Vueltához, egyik a másik fordítottja, jin-jang, ezért feltűztünk egy kis mátrixot a falra, amely részletezi a különbségeket.
Majd másnap normál kerékpárokon mennek, mert azokat a speciális kerékpárokat elküldték a kurva Eurobike-hoz. Csak fehér zokni, fekete zokni!
Cyc: Mi a helyzet azzal, hogy a versenyzők GPS-adóit küldik a nézőknek?
DM: A Velon tech segíthet itt, de a probléma a jelzés. Ezek a versenyek 200 km-t tesznek meg pontról pontra a bumblef közepén keresztül, ahol a jel eltűnik.
Szerintem a versenyzők nem foglalkoznak az adatok megosztásával, de a csapatok igen. Hamarosan elkezdték kidolgozni a pulzusszám és a teljesítmény közötti összefüggéseket, hogy megtudják, ha egy versenyző bajban van, és azt kihasználni. Ami ismét visszatér a rádiókhoz.
Valójában mindez csak feltételezés, mivel az UCI az egyetlen ember, aki képes rákényszeríteni ezeket a problémákat, de annyira elszakadtak a WorldTourtól, hogy nem is gondolnak olyan messzire előre. Ez a cucc egyszerűen feldobja a fejüket.
Cyc: Szeretnél most lovagolni?
DM: Őszintén szólva nem tudom, mennyire szerelmes lennék most a sportba, ha lovas lennék. Eleinte beleszerettem, mert az egész olyan furcsának tűnt.
Külföldre kellett mennem élni, tanulni egy nyelvet, de a legtöbben nem értek hozzá. Nem akartam híres vagy gazdag lenni, csak be akartam menni a Tour de France-on. Most maradj az Egyesült Királyságban.
Először az olimpia, aztán a Sky. Nem ugyanaz a varázs, mert olyan sokan megtették ezt előtted.
Cyc: Ha szereted a bolondozást, mi a helyzet a Coppi/Antequil/Merckx korszakban való versenyzéssel?
DM: Csak azt hiszem, ez szánalmas lett volna, ember! Szar szállodák, szar autók, nincsenek autópályák a versenyekre, nincs pénz, sok rohadt drog.
Gyapjú. Nincs Gore-Tex! Szívesen versenyeztem, amikor versenyeztem, de mindenki tisztán lovagol. Sokkal más karrierem lett volna.
Cyc: Szerinted van valami köze a motordopping pletykákhoz?
DM: Remélem, nem történt meg, és tényleg hihetetlenül valószínűtlennek tartom. Annyira nehéz lenne elrejteni… hogy hány embert kellene bevonni, akiknek szintén el kellene hallgatniuk.
Cyc: Ha már a tömeges leplezésről beszélünk, Lance Armstrong úgy tűnik, visszatért a városba. Vajon el lehet hinni a „Redemption Tour”-jának, ahogyan hívják?
DM: Egyszerűen nem tudok többet. A kérdés az, hogy visszafogadjuk-e, ha őszintén bocsánatot kér, vagy végleg kirúgjuk? Nehéz kitalálni – nagyon furcsa eset. Mindenki megérdemel egy második esélyt, de vajon megérdemli?
