Egy unalmas nap élettel tör fel 5 km-rel a vége előtt, amikor a szünet meglepetésszerű győzelmet aratott
Jelle Wallays (Lotto Soudal) szögletes sprintet ért el Lleidában, amikor a leszakadó túlélte a peloton csapást a Vuelta a Espana 18. szakaszának végén.
A Lotto versenyzőjének sikerült megelőznie a másik break-lovasot, Sven Erik Bystromot (UAE Team Emirates), és visszatartani egy tomboló Peter Sagant (Bora-Hansgrohe), aki korai sprintet indított a mögötte lévő pelotonról.
A törés és a peloton közötti rés az utolsó kilométer felé haladva csekély volt, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a főcsoport nem éri el a fogást. Sagan minden tőle telhetőt megtett, hogy csökkentse a különbséget az utolsó 300 méteren, de a belga Wallays pont eleget tett a tartásért.
Az általános besorolást tekintve nem történt változás. A síkpályán a legjobb 10 együtt gurult be, így Simon Yates (Mitchelton-Scott) még két napot a hegyekben töltött, hogy megvédje 25 másodperces előnyét Alejandro Valverde (Movistar) előtt
Holnap a verseny Andorra felé veszi a célt a Coll de la Rabassa hatalmas emelkedőjén, 154,4 kilométernyi verseny után.
Vissza a lakásokhoz
A tegnapi szakasz a Baszkföldön át a Vuelta pelotonon haladt az alacsonyan fekvő ködön keresztül egészen a Monte Oiz csúcsáig, amely egy új kecskeút Spanyolország legészakibb szegleteiben.
Michael Woods (EF-Drapac) érzelmi győzelmet aratott, míg Enric Mas (Quick-Step Floors) és Alejandro Valverde (Movistar) lerázta a többi GC versenyzőt a sor előtt.
Valverde nyolc másodpercet kapott vissza a versenyt vezető Yatestől, míg csapattársa, Nairo Quintana majdnem egy percet engedett, ami gyakorlatilag véget vet általános ambícióinak.
A mai nap egy kis felüdülésnek ígérkezett a fő versenyzők számára egy 186,1 km-es síkfutással Ejea de los Caballerostól Lleidáig.
A nap meglehetősen képletesnek bizonyult: az elülső kitöréssel, a peloton pedig boldogan kényszerítette támadásaikat. A nap előtti trió Sven Erik Bystrom (UAE Team Emirates), Jetse Bol (BH-Burgos) és Jelle Wallays (Lotto Soudal) volt.
A hárman jól működtek együtt, több mint két percnyi különbséget tartottak, és kevesebb mint 30 km maradt a futásra. A tempószabályozás mögött nagyrészt a Quick-Step Floors - Elia Viviani támogatásával - és a Bora-Hansgrohe Sagan számára maradt. Viviani nyerhet még egyet, vagy a világbajnok végre eltörné a Vuelta kacsáját?
A célváros, Lleida korábban is a sprint célpontjainak otthona volt. Mark Cavendish korábban nyert ott, valamint Malcolm Elliot, így a britek boldog vadászterületévé vált.
Őszintén szólva, a verseny nagyrészt unalmas volt, ami érthető is volt. Mivel nem volt szél, nem volt sok lehetőség a támadásra, és a GC fiúk pihenni akartak két nappal a hegyekben.
Kevesebb, mint 20 km volt hátra, és a különbség a három éllovashoz képest 90 másodperc körül akadozott, majd a kilométerek múlásával rutinszerűen csökkenni kezdett. Majdnem 2 km alatt 10 másodperc veszett el. A hátralévő 10 km-re már egy perc alatt volt a különbség. A fogás valószínűnek tűnt, ha egyáltalán nem garantált.
Bol küszködni kezdett a szünet tempójával, és az utolsó 5 km-en csak ketten maradtak az élen.
Ahogy az utolsó kilométerhez értek, nyilvánvalóvá vált, hogy a peloton túl későn hagyta el. Sagan megpróbált egy korai sprintet meglepni a két vezető meglepésére, de erőfeszítései csak a harmadik helyen jártak a sorban, és a Wallayok bizonyultak a legerősebbnek a szögharapós célban.
